2011.06.06. 19:10
… Bogdán Zoltán vezényletével Edward király, angol király, vágtat fakó lován… öltönyben, hullámzón, olyan bulizósan megnézni, mennyit ér a Wales-i tartomány. Kastély helyett kaszinó, de amúgy a vérkomoly sztori marad, hullanak a bárdok, miközben tombol a CGI a vásznon. Aztán Belmondo üldöz egy lányt filmjein át, képregényben, hű társával, egy fehér blökivel, kifulladásig. Camille Moulin-Dupré Allons-y! Alonzo! rajzfilmjében elmosódnak a határok, s még a képregény ablakkerete se nyújt biztonságot a gengszterek lövései elől.

Vajon mi történik az apokalipszis után a cafatokra szétrobbanó emberek végtagjaival? Nem! Nem talált, nem rohadnak el! Életre kelnek és szépen követve a tankönyvet, annak rendje és módja szerint Floris Kaayk irányítása alatt társadalmat építenek.

Gyors kitérő a Vörös térre: Orosz István Sakk című rajz animációjában Lenin és Bogdanov sakkjátszmáját követhetjük nyomon, a cikázó vonalak rájátszanak a feszültségre, ironikus, főleg a vége, majd Sántha Dénes és Damó Zsolt http://communism2010.ro egypercese üt nagyot. Rá mersz kattintani? Egyáltalán, figyelsz arra, mire kattintasz?

Anyukáknak ajánlatos eltakarni gyermekük szemét: Muranyi Matza Terez kétpercese nyugtalanító, enyhén pornográf, férfi-nő kapcsolatról és szakításról szól, én nem nagyon értettem, de eszembe juttatta azt a fél-emós istencsapását, akivel nemrég jártam.

Időgéppel a film őskorába: Emile Reynaud szorgosan rajzolja és festi celluloidra filmjeit, míg nagyot nem rúgnak lelkébe a Lumiére fivérek. Nem túl vidám, együttérzős, Bogdan Mihailescu Grand Caféja szomorú emléket állít az animáció egyik úttörőjének.

Ám sokáig nem kell búslakodni, Szofitaland üdvözöl, ajánlatos Tim Burtonon, Ózon és Csodaországon felnőni ahhoz (persze nem kötelező, ez a saját tuningom, ha meg nem így volt, úgyis lekéstétek), hogy igazán gyerekként lehessen élvezni Tari Zsófia és stábja musicalbe öltöztetett fantáziarobbanását. Na én min nőttem fel? Min nőttem fel? Még most is dú-do-do-dolom…
Kétségbeesik a pantomimes, ha nincs kajája? Persze hogy nem, elmutogatja, hogy van. És ha két pantomimes van egy tányérra? Akkor az Mime Appétit, Bucsi Réka és Varga Petra animációs burleszkje.
Yordan Lazarov Meséjében a bátor lovag sárkányt gyilkol, levágott fejből csepegő vér jelzi útját, s végül elnyeri a király lányának ke… na várjunk csak. De, jól mondom, megkapja a hercegnő kezét.

Komolyabb vizekre evezünk, a Sáiva egy mitologikus számi helyszínen játszódik, ahol a lány halott szerelmét keresi. Távol, mégis… közel. Vajon jó, vagy rossz szerető a természet? Az előjátékra mindenesetre gondosan ügyel, sóhajt A tó asszonya. A Bérlőtől a hideg kiráz, hangulatos félhorror, a Ceruzával írva ceruzával rajzolt utasai utaznak egy rémálom felé, a Virágcserepek hőse se marad egy helyben, hiába ülteti el magát.

Komolyabb, néhol picit komorabb, persze az ironikus köntös és a mese szelleme megmarad – ilyen volt az Animációs filmek 1.