LATORCZAY BALÁZS

szervező, Gyüttment Fesztivál

(Budapest)

véleménye

Sziasztok, hejhó!

Elnézést a durván sokáig tartó hallgatásért, csak most vagyok annyit egy helyben, hogy egy bekezdésnyit is tudjak egy dologra figyelni.

Szóval, a Gyüttment Fesztivál magja először vett részt az együttléten, nagyon izgultam, hogy a csapat úgy helyezkedik e bele, ahogy annak ott helye van.

Szerintem túl sok "projektel" mentünk, pl a komposztbudi demózása itt nem volt annyira indokolt, mint amennyi energiával járt a srácoknak odavinni, összerakni, és nagyon ráfeszültünk a workshoppokra is, majd ahhoz képest nem volt túl nagy érdeklődés ezekre a dolgokra. Ennek két oka van szerintem. Az egyik, hogy ez nem egy tudásmegosztó esemény mint a Gyüttment, hanem az együttlét gyakorlati kipróbálása, a workshopokhoz már túl felosztottak a szerepek (aki tartja és az érdeklődő), valamint ezzel átfedésben, itt tényleg kevesebb helye van azoknak a dolgoknak ami a külvilágból jön, itt nem kell tudni, hogy hogyan éljünk a rendezvény után, hanem csak legyünk együtt és éljünk itt és most.

Szerintem nagyon jól vette minden résztvevő, hogy mi történik, nem találkoztam olyan bámészkodó klasszikus közönséggel sem, aki ne érezte volna úgy, hogy ne lenne a része az együttlétnek. Lehet, hogy csak a belépőjével és 1-2 napjával tudott hozzájárulni, de ott már ő is belülről nézte/élte a dolgokat. A kulturális programok között nehéz volt kiigazodni, de talán azoknak is más szerepe volt, minden zenész és produkció valamilyen értelemben a "nagy installáció része" volt, ebben a helyzetben más előadni és befogadni is. Sokkal személyesebb élmény mindkét oldalról, ám ehhez először valóban le kell vedleni a szolgáltatói rendezvények beidegződéseit.

Az esküvő elvitele nagyon jó ötlet volt, azzal, hogy aznap máshol voltunk, tényleg egy külön hangsúlyú esemény lett, és arról szólt amiről ki tudja mióta nem szólnak az esküvők.

Volt még egy körülmény, ami lehet, hogy nem tudatosan, de többünket meglepett. Nem voltunk rá felkészülve, hogy most nem egy hosszú hétvégéről van szó, hanem tulajdonképpen egy egész hétről. így már jobban hasonlított egy táborra, mint egy fesztiválra, ami nagyon jól jött, mert egy hét alatt ez az együttlét gyökeret tud verni, igazivá tud válni, és ténylegesen ez az ami egy héten keresztül meg tud tartani minket. 3-4 nap alatt tényleg csak kipróbálni tudtuk volna, felfesteni az ideát. Így nekem bebizonyosodott; működik.

Szóval szerintem épülve tanultunk, jó volt látni, hogy egymás segítése, odafigyelése egy hét után sem apadt.

Körbekérdeztem a Gyüttmenteseket, hogy hogyan érezték magukat, volt e olyan elvárás amit nem hozott az esemény, de mindenki boldog volt, hogy ott lehetett, és nagyon jót tett nekünk is, hogy együtt voltunk pár napig, főztünk, etettük, itattuk az embereket, beszélgettünk velük könnyű és nehezebb dolgokról, és mind éreztük, most egy kicsit haza is érkeznek a gyüttmentek.

Had írjak pár szót, az Erődfesztről is, ami nagyon zavart, hogy ott van mellettünk. Az volt a félelmem, hogy destruktív részeg emberekkel kell majd hadakoznunk, hogy felüti a fejét némi vandalizus, stb.

Igaz, volt kavarodás, hogy páran véletlenül arra vettek jegyet, de az Erődfeszt biztonsági őrei is rendesek és segítőkészek voltak velünk is, és a közönség rendezetten megérkezett a koncertekre, majd azok végeztével aranyosan hazamentek. Csak megnézték élőben is ami éppen szól a rádióból és ennyi. Puszi nekik!

És puszi mindenkinek, nagyon köszönöm, hogy idén együtt lehettem a Mediawave berkeiben.

Mindenkinek sok jót,

Ballator